Happenning's

 The Pentagon Now Considers Cyber Attacks Acts of War

Deadly E. coli Outbreak Sweeps Europe, Its Source Still a Mystery »

The World’s First Quantum Computer Finds A Buyer, But Questions About Its Abilities Remain

D-Wave says its chips use quantum mechanics to solve gargantuan problems.

What’s the News: Quantum computing is so complex an idea that even experts have a hard time telling whether a computer is actually “quantum.” But D-Wave Systems, a startup that’s made news and drawn skepticism over the last four years for claiming to have developed a quantum computer, has just made their first sale, to the defense contractor Lockheed Martin. And recent research shows that despite the suspicions D-Wave has endured, there may be at least something to their claim.

 How the Heck:

• D-Wave calls their device, a 100-square-foot cube named D-Wave One, a “quantum optimizer.” That means that (at least in theory) it uses quantum mechanics to do one thing better than traditional computers: consider various different permutations of a problem simultaneously, thus coming up with an answer in a very short time. For problems where looking at all the options is the only way to find a solution, such as some kinds of code breaking, this capability is something of a holy grail.
• Lockheed says they plan to use D-Wave One to help solve their difficulties with melding hardware and software in defense technology, which, according to Technology Review, are the reason Lockheed’s F-35 strike fighter is more than 20% overbudget.
• The usual idea of a quantum computer is a machine that uses superposition–putting bits in more than one state at once–to solve such complex problems. The D-Wave system works along different lines: basically, engineers manipulate the states of quantum bits (qubits) to set up the problem, and if all goes well, the system should evolve into its lowest possible state, which represents the solution (see a great explanation of this at Ars Technica).

What’s the Context:

• One reason physicists have been skeptical of D-Wave’s claims is that it’s not clear that the system is getting to that lowest state quantum mechanically; it could just as well be getting there through thermal fluctuations, which fall under the heading of classical physics. And if that’s the case, it’s not going to be faster at these kinds of problems than a normal computer.
• But in a recent Nature paper, D-Wave researchers reported that at extremely low temperatures, thermal fluctuations can be turned off, making quantum tunneling the only way their system has to get to the lowest state. That’s a step in the right direction, but critics have pointed out that further quantum mechanical effects would be required to actually make the computer more efficient than a traditional one,ScienceNOW reports.

The Future Holds: Plenty more work, both theoretical and practical, will be required on the part of D-Wave to convince the physics community that they’ve got a quantum machine. But this Lockheed sale (to the tune of $10 million for the device and a contract for keeping it running) adds a new twist. Since Lockheed will be undertaking the first serious, commercial use of the system, it will be interesting to see if it will share its experiences with outside scientists. Given the contractor’s reputation for secrecy, though, this experiment may remain as much of a black box as D-Wave one itself.

A fizika törvényeit nem lehet megváltoztatni, de elferdíteni igen - ez a mottója a cégnek, amely a kvantumfizika lehetőségeivel élve készített működőképes központi egységet.

Bár fizikusaink még számos területen sötétben tapogatóznak, azt már egészen biztosan tudják, hogy a fizika törvényszerűségei közül nem kevésért a kvantumok felelősek - ezek manipulálásával kedvünkre alakíthatjuk a jelenlegi félvezetők teljesítményét gúzsba kötő szabályokat.

A forradalmi újítást Kaliforniában mutatták be, egyelőre laboratóriumi körülmények között: a kísérleti lapkát folyékony héliummal hűtötték 273,145 fokra a fagypont alá - ez még az űr vákumjánál is hidegebb. Az Orion kódnevű processzor 16 kvantumbitből - qubit - áll, amelyek egyenként képesek 0 és 1 értékeket felvenni, így leutánozva a tranzisztorokból álló áramkörök működését. A qubitek külső beavatkozás nélkül is képesek egymás értékeit felvenni, így növelve a számítási teljesítményt. A gyártó 2007 végére már 32 qubites egységek megjelentetését tervezi, 2008 végére pedig 1024 qubitet vízionálnak.  

Érdekesség, hogy az Oriont nem a mostani technológia leváltására szánják, sokkal inkább annak kiegészítésére. A különleges lapkák elsősorban olyan területeken jelenthetnek majd előnyt, mint a biometrika, a logisztika, vagy a parametrikus adatbázisszűrés. Példának okáért a vegyészek a molekulák kvantummechanikájának számítógépes ábrázolásához Schrödinger-egyenletet használnak, amelyben a részecskében lévő elektronok számának növekedésével a számítások mennyisége exponenciálisan növekszik. Ez harminc elektron fölött szinte ellehetetleníti a pontos értékek meghatározását, márpedig egy olyan - viszonylag egyszerű - vegyületben, mint a koffeinben is száznál több elektron van. Ez még a szuperszámítógépeket is alaposan meg tudja izzasztani, a kvantumprocesszort azonban nem: a qubitek számának növekedésével exponenciálisan gyorsabban, és hasonló mértékben kevbesebb hardverelemmel oldhatók meg. Az eddigi eredmények rendkívül meggyőzőek, de egyelőre nem tudni, hogy a technológia mikor válik elérhetővé a nagyközönség számára - és ne feledkezzünk meg arról az apróságról sem, hogy az Orion egyelőre csak az űr hidegéhez hasonlítható hőmérsékleten működőképes.  

És íme itt kész kereskedelmi forgalomba kerülő kszámítógép!

Az ára körülbelül 10 millió dollár!

http://www.dwavesys.com/en/dw_homepage.html

Az ember életében ritkán vannak olyan pillanatok, amikor olyan döntést hozhat, ami megalapozhatja a vagyonát.

Nem állítanám, hogy ez az a lépés, de könnyen az lehet.

Egy kis bemelegítés, hogy képet kapjunk arról, milyen összegek is forognak a domain-paicon.. a világ legdrágább domain-neve a www.sex.com annakidején 14 millió dollárért kelt el (kb. 3 milliárd forint). Gary Kremen annak idején 35 dollárért (micsoda befektetés egy 14 millió dolláros üzlethez…)  jegyezte be ezt a domain-t, tudván, hogy ezzel nem foghat mellé. Nos nem is fogott… számoljuk csak ki a haszonkulcsot ! (41.176.470%-os haszon…) Persze mielőtt elkezdenénk irigyelni Garyt, jobb ha megismerjük a domain-történelem leghíresebb történetét…

A sex.com kálvária
Kremen 1994-ben jegyeztette be a sex.com domain, tudván, hogy egy ilyen nevet biztosan hatalmas haszonnal tud majd eladni. (a sex.com értékét akkoriban 250 millió dollárra becsülték, a generált forgalommal és hirdetési bevételekkel együtt, azóta bebizonyosodott hogy a valódi, ún „szolgáltatási értéke” ennél jóval több.

Gery Kremen

 

De ezt majd később..) Gary tehát bejegyzte a domain-t, és nyugodtan ült babérjain, tudván, hogy előbb-utóbb jelentkezik egy vevő egy óriási ajanlattal. A vevő helyett azonban a milliárdos „pornó-pápa” Stephen Cohen lépett be a történetbe, aki úgy döntött, hogy egy ilyen domain-t jóval olcsóbb ellopni mint megvenni. A kétszeresen is büntetett előéletű (ámde igen ügyes üzletember) Cohen, egy hamis levéllel, és egy szinén hamisított emlékeztetővel „vágta át” a NIS (Networks Solutions) regisztrátorát – így történhetett, hogy Gary 1995 október 18-án egy szép reggelen arra ébredt, hogy tegnap amikor lefeküdt aludni még az ő tulajdonában volt az aranyat érő internetes cím… reggelre azonban már Cohen volt a büszke tulajdonos. Ez azért eshetett meg, mert akkoriban a domain-bejegyzések még „gyerekcipőben” jártak (jogszabályi háttér sem igen volt), nem volt példa visszaélésekre sem, így a regisztátorok is lazábban kezelték a dolgot. Onnantól viszont hogy a domain Cohen nevére került, már nem volt mit tenni – ő volt a tulajdonos. 

Kremen persze rögtön beperelte az akkoriban monopolhelyzetben levő regisztrátor céget és persze Cohent is, hiszen egyértelmű lopásról volt szó ! 
A meglepetés azonban csak ezután következett: bár Kremen tudta bizonyítani, hogy Cohen hamis papírokkal és egy nem létező cég nevében íratta saját nevére a domaint, James Ware kerületi bíró mégis a következő megállapítást hozta: „az internetes domainnevek nem nevezhetők vagyontárgyaknak, így ellopni sem lehet azokat. Egyszerűen nincs rá elegendő bizonyíték, hogy egy domainnév  beleértve a sex.com-ot is  megfeleltethető lenne a tulajdondefiníciójával, így nem vonatkoznak rá a tulajdonjogi törvények.” Gary persze rögtön fellebbezett, az ügy bíróságról bíróságra járt éveken keresztül, a domain azonban eközben Cohen birtokában maradt, aki szépen fel is épített a milliárdos hasznot hozó pornóbirodalmat a sex.com név alatt. A sex.com –ra a következő években 9 millió előfizető regisztrált, fejenként 25 dolláros havi díjért (ez 225 millió dollár havonta), és persze még ott voltak a reklámbevételek: csak a felpattanó reklámablakokból (pop-up) havi 1 millió dollárt kasszírozott a pornó-pápa Cohen. A sex.com látogatottsága csúcsán napi 140 millió oldalletöltést regisztráltak. És mindezt egy lopott domain név alatt… végül hosszas pereskedés után a domain név visszakerült Gary tulajdonába (majdnem tíz év után…), Cohen-nek azonban ekkro már mindegy volt: ő már degeszre kereste magát. Persze Gary sem járt rosszul: mint a bevezetőben említettünk eladta a domain nevet, nem kevés pénzért (elmondása szerint csak azért hogy szabaduljon tőle és az egész mizériától… persze.. el is hisszük…)

Még december végén bukkant fel az első szinkronos mozi az Apple áruházában, az iTunes Store-ban. A Verdák 2-nek mindenki megörült, gyakorlatilag azonnal a magyar bolt toplistájának élére került és azóta el sem mozdult onnan. A hazai piac már csak ilyen: elvárja a szinkront, de legalábbis magyar feliratot, és már a Store hazai premierjekor tudni lehetett, hogy ezek nélkül nem lehet nálunk sikeres az Apple.

A Verdák 2 óta viszont nagy a csönd, és megpróbáltam kideríteni, hogy mi lehet ennek az oka. Elképzelhetőnek tartottam, hogy csak egy kísérletről van szó: a mozit a Pixar készítette, bizonyos értelemben tehát házon belülről származik, könnyű megszerezni a terjesztési jogokat, így remek alany a magyar piac felmérésére. Hogy mennyien veszik a szinkronos filmeket, és a tapasztalatok begyűjtése után döntenek majd arról, hogy érdemes-e feltölteni a magyar nyelvű mozikat, vagy nincs akkora fizetőképes kereslet, ami megérné a fáradozásokat. A Verdák 2 nem kísérlet, hanem egy lánc első szeme. A kaliforniai cég ugyanis egyre több szinkronos mozit fog feltölteni a Store-ba, és elvileg a magyar nyelvű filmek felbukkanása is gyakoribbá válik majd, nem kell heteket, hónapokat várnunk egy újabb cím felbukkanásáig.

Ha valaki megcsömörlött már a Call of Duty - Battlefield - Skyrim triótól, akkor annak mintegy kikapcsolódásként ajánlható a Detour címet kapott RTS, mely egy nagyon egyedi és érdekes alapötlettel bír.

Eddig többnyire háborúban álló felek közül választhattunk vagy egy nemzetet irányíthattunk végig a történelem során. Most azonban ennél jóval egyszerűbb feladatot kapunk - legalábbis első hallásra annak tűnik. A Detour lényege, hogy az általában a bal alsó sarokban található gyárunkból kibukkanó kamionjainkat eljutassuk a célba.

Ehhez utakat kell építenünk, alagutakat kell ásnunk, hidakat kell emelnünk és bulldózerrel kell letakarítanunk a tájat. Ezt azonban nem tehetjük ész nélkül, hiszen van egy bizonyos “mozgási limitünk” valamint a pénz sem áll korlátlanul a rendelkezésünkre. Ráadásul a terep nehézsége mellett ott vannak az ellenfelek is, akik szintén terelgetik a saját szállítmányukat és közben megpróbálják felrobbantani a miénket illetve az óra is ellenünk van, hiszen az egész időre megy.

Az is nehezíti a dolgot, hogy az ellenfél színével jelzett úton mi nem közlekedhetünk - és fordítva. Így ha nem sietünk, akkor az ellenség pillanatok alatt “elfoglalja” a jobb részeket, mi meg kerülhetünk. Szerencsére a különböző bombáknak illetve egyéb bevethető fegyvereknek hála komoly irtást végezhetünk az újvonalakban illetve a kamionokat is leállíthatjuk. De ezt persze ellenünk is bevethetik.

Felállíthatunk lövegtornyokat, akik védik a részeinket; rendőrökkel terelhetjük el az ellenfél kamionjait; fánkárussal vonhatjuk el a ránk küldött rendőrök figyelmét stb. Szóval lehetőségünk az akad bőven, így bár minden pályán ugyanaz a feladatunk, de valahogy mégsem fullad unalomba a játékmenet.

A Detour első nagy negatívuma az egyszemélyes kampány rövidsége. Bár történet nincs - minek az ide? - és így a küldetések sem kapcsolódnak egymáshoz, de a 27 misszió elég gyorsan letudható - ráadásul ebből 3 a Tutorial. Szerencsére van multi is a játékban, ami alaposan kitolja a szavatosságát.

A Detour grafikailag az elfogadható szintet üti meg, a felbukkanó arcok pedig mintha valamely mesekönyvből másztak volna épp elő. Ez nem rossz dolog, sőt. Valahogy meg van a maga bája és hangulata az egész Detournak és ha kicsit hosszabb lenne, akkor simán kapna 5 pontot. Így azonban marad a 4 pont, ami azonban nagyon szép eredmény.